Proton, neutron és kvarkok

A Sindely-féle atommag modell

Tassi Tamás

Korunk tudománya tisztában van azzal, hogy egy adott elem atommagját hány proton és hány neutron alkotja. Azonban nincs elgondolása arról, hogy milyen is a magot alkotó részecskék, nukleonok geometriai elrendeződése.  Jobb híján véletlenszerű, random elrendezésre gondolnak. Arra, hogy a protonok és neutronok majd valami kvázi-egyenletes elrendezést alakítanak ki.  Ez nem így van, sőt nem lehet így.

     Ezen vélekedésem alátámasztására számos érvet tudok felsorakoztatni.  Véletlen elrendezés esetén a nukleonok más-más energia minimumra kerülnének, ezért ugyanazon izotóp minden egyes atomja kicsit különbözne a többitől.  Az sem világos, hogy az atommagok többsége miért hajlamos bomlásra, és egyik véletlen elrendeződésből átlép egy másik véletlenszerű alakzatba.  Továbbá nem állja meg a helyét az a naiv feltételezés sem, hogy az egymást taszító protonok közé bekevert semleges neutronok majd kellő távolságot tartanak közöttük.   Ehhez a neutron/proton aránynak legalább 5 körül kellene lennie.  Egyébként a neutronok nem árnyékolják le a taszítóerőket, csak távolságot növelnek.   Íly módon némileg csökken a roppant nagy taszító erő.  Mindezek fényében a jelenlegi atommag hipotézis számomra nem tűnik életképesnek. 

   1. ábra 46Pd106  Random modell                       2. ábra 46Pd106  Sindely-                                                                                               modell főmetszetben

A Sindely-féle modell szerint a protonok kívül, míg a neutronok kizárólag belül vannak. Mindezt egy közepes méretű atom, a 46Pd106 Palládium példája mutatja. Itt derül fény az eddigi szóhasználat szerinti neutron többlet értelmére,  hiszen egy  gömbhéj belsejét a természet mindig kitölti valamivel.  Esetünkben  neutronokkal, azaz az un. neutron-többlettel..  A neutrongömb centrumában lévő belső neutronmag 0-54 neutront tartalmazhat.  Ez sohasem gömb alakú, ehhez túl kicsi, ámbár szimmetriát mutat.  Kisebb rendszámoknál a külső héjak esetleg még nem jelennek meg, csak ez a belső mag létezik.

 A külső neutron gömbhéj kvázi-gömb alakú, 3 – 6 szögletű síkidomok határolják.   Az atom rendszámát egyértelműen a külső gömbhéj neutronjainak száma határozza meg, ugyanis minden külső neutronra egy - egy proton tapad.  A protonok úgy állnak a neutronmagon, mint a sündisznó tüskéi, és védik a neutronokat a spontán elbomlás ellen. 

Íme néhány további adalék az új magmodell rendszeréhez, a teljesség igénye nélkül. A kutató acélgolyókból állította össze a geometriai alakzatokat, részben mágneses térben igazítva, majd ragasztva, továbbá neodinium-mágneses golyókat használva.  A modellezéshez mintegy 100000 golyót használt fel, és mintegy 1000 atommag modelljét készítette el. ^*

Összeállítás közben érzékelhető volt egyes alakzatok és a héjak tökéletlensége, vagyis a modell alaki problémái. A stabil magok tartományán kívül, és egyes páratlan neutronszámok esetén jelentkeztek leginkább a problémák.

Túl kicsi belső mag  esetén a  héj felgyűrődik, amire jó példa a ₃₀Zn⁶³ cinkatom.  Ennek belül 3 neutronja van, mely nem támasztja meg eléggé a külső héjat.  Ezért egy proton be fog nyomulni oda egy további neutront is maga elött tolva.  A benyomuló proton is átalakul neutronná, és így 5 neutron képezi a belső magot, körülötte pedig 29 neutron lesz, amire 29 proton tapad.

     Ez egy beta⁺  bomlás, amelynek során egy sugárzó  cink atomból ₂₉Cu⁶³ stabil réz atom keletkezett.

Ha túl nagy a belső mag, a modell héja repedezetté, hézagossá válik. A ₃₀Zn⁷⁰ cinkatomesetében ez 10-es neutronfelesleg, és  beta^-   bomlással ₃₁Ga⁷¹ Gallium atommá fog átalakulni.  Ezért 2 neutron sugárirányban kinyomul a mag felszínéig. Az egyik kilökődő neutron a neutronhéjba kerül, a másik pedig a protonhéjig nyomul, és ott átalakul protonná. A mag tömegszáma tehát változatlan marad, de a felszínen 30 proton helyett   ettől kezdve 31 lesz  így egy ₃₁Ga⁷¹ gallium atom  keletkezik.

Külön érdekesség az Urán-235 atom  belső neutronmagja.  A legbelső magrészben a neutronok 3x3x3-as kocka formájú alakzatot alkotnak, melynek oldal-lapjaira 4-4 neutron tapad.  Ez a halmaz csak  síkok mentén 1/3 és 2/3 résznél képes hasadni, ugyanígy hasítva a külső neutronhéjakat és a protonhéjat is.  Ezzel megkaptuk a választ az urán-atom hasadási rejtélyére, mely szerint az U235 közelítőleg 1/3 és 2/3 tömegű atomokra hasad szét. Az Urán-238 belső magja egészen más geometriájú, stabilabb, és ezért nem hasad.

3. ábra belső neutron magok, példa-elnevezésekkel

A  kutató által elkészített nagyszámú modell kifogástalan belső logikájával, valamint a tökéletes harmónia az izotópkutatás mérési eredményeivel teljes mértékben  alátámasztják  az újszerű teóriát.   Jómagam azonban hozzátennék egy mélyebb szinten végzett elemzést is.  

     Miért is stabilabb a Sindely féle atommag modell a jelenleg használtnál?  Véleményem szerint azért, mert az új teória esetében  kisebb a letaszító/széttaszító erő. Gondoljuk meg, hogy a palládium neutronmagján kiszemelt protont 5 további proton veszi körbe, ámde ezek elektrosztatikus ereje inkább egymás ellen dolgozik, mintsem a letaszítás irányában.  A távolabb eső további 40 proton hatása a távolság négyzetének arányában kisebb.  Ugyanakkor a proton mágneses vonzereje az alatta lévő protonok felé 2 nagyságrenddel nagyobb, mert a protonban keringő kvarkok óriási,  10000 amper erősségű köráramokat adnak.  Ezek roppant intenzív mágneses teret hoznak létre.  A számításokat lásd itt.^*

     Megerősíti a fenti elgondolásomat a hélium atommag viselkedése.  Ez a mag mély energia-gödörben helyezkedik el, így  a belezuhanó deutérium magok- egyesüléskor igen sok energiát sugároznak szét.  Legendásan nagy e mag, közkedvelt nevén alfa részecske stabilitása is.  A golyócskák nagy erejű aktív mágnesek, melyek egy sorban, mégpedig p-n-n-p sorrendben álltak össze. A külső protonok védik a belső neutronokat a lebomlástól, ahogyan ezt az összes többi atommagnál is teszik.  Talán a He atom támasztja alá leginkább a teóriámat, mely szerint nem az un. erős kölcsönhatás, hanem az erős mágneses vonzás tartja össze az atommagban a nukleonokat.

4. ábra A hélium atommagja

5.ábra Atommagok, protonok nélkül

*   http://www.reocities.com/atombajok/atommag.pdf
number of spages: 44    number of grafics: 45    
** Infinite Energy magazine march 2017, 36.p

Tassi Tamás

aparadox@gmail.hu

aparadox.hupont.hu

web counter

A HuPont.hu ingyen weblap készítő egyszerű. Weboldalak létrehozására: Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat